Tájékoztatás a Magyar Államot megillető elővásárlási és/vagy előbérleti jogról szóló nyilatkozat kiadása kapcsán

A tájékoztatás kiterjed mindazon vagyonelemre, mely kapcsán a Magyar Államot elővásárlási és/vagy előbérleti jog illeti meg, amennyiben az elővásárlási és/vagy előbérleti jog gyakorlása kapcsán az MNV Zrt. jogosult kiadni a nyilatkozatot, kivéve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti bányászati jog átruházása esetén a bányászati jogra vonatkozó elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozat kiadását

Nem az MNV Zrt. jogosult kiadni a nyilatkozatot különösen abban az esetben, ha nem az MNV Zrt. képviseli a Magyar Államot az elővásárlási jog gyakorlása kapcsán, így az alábbi esetekben:

- védett ingatlanok esetén védettség szerint (műemlék, természetvédelmi terület, védett természeti érték, világörökségi helyszín, stb);

- termőföld ingatlan esetén.

A kérelem beérkezését követően az MNV Zrt. megvizsgálja, hogy a benyújtott kérelem az MNV Zrt. illetékességébe tartozik-e, azaz, hogy a Magyar Államot az elővásárlási jog kapcsán az MNV Zrt. képviseli-e. Amennyiben a kérelem nem az MNV Zrt. illetékességébe tartozik, úgy 5 munkanapon belül erről tájékoztatja a kérelmezőt és - amennyiben az illetékes szerv megállapítható - a kérelmet az illetékes szerv részére illetékességből átteszi. 

Amennyiben a kérelem elintézése az MNV Zrt. illetékességi körébe tartozik, a kérelem beérkezését követően az MNV Zrt. megvizsgálja, hogy a benyújtott kérelem kapcsán szükség van-e hiánypótlásra.

A kérelem megvizsgálásával egyidejűleg az MNV Zrt. megállapítja az ügy eldöntésére nyitva álló határidőt, amely határidőig a magyar államot megillető elővásárlási jogról szóló nyilatkozatot ki kell adni.

Az elintézési határidő szempontjából irányadó jogszabályok és egyéb szempontok:

a)      Az elővásárlási jog gyakorlására a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14.§ (5) bekezdése szerinti35 napos elintézési határidő. A határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő;

b)      Az Nvtv.-n kívül más jogszabály is megállapíthat az elővásárlási jogról szóló nyilatkozat kiadására vonatkozóan határidőt, úgy az elintézési határidőt ennek figyelembe vételével szükséges megállapítani.

c)      Amennyiben konkrét jogszabály nem rendelkezik elintézési határidőről, az MNV Zrt. részére a kérelmező által adott határidő (jellemzően8 nap vagy 15 nap) az irányadó.  

Amennyiben a kérelem megvizsgálásakor már előre látható, hogy a kérelemben foglalt határidő nem lesz elegendő az MNV Zrt. nyilatkozattátelére, úgy tájékoztatni szükséges a kérelmezőt arról, hogy az MNV Zrt. részére általa biztosított határidő nem elegendő az MNV Zrt. döntéshozatalára, és érdemi nyilatkozattételére.Az elintézési határidőbe a hiánypótlás teljesítése során eltelt időtartam nem számít bele.

A Magyar Államot megillető elővásárlási, előbérleti jogról szóló nyilatkozat kiadásához benyújtandó kérelem formai, tartalmi és egyéb követelményei kapcsán

Elővásárlási jog esetén: 

Az alábbi két módon benyújtott, nyilatkozattételre szóló felhívás alkalmas arra, hogy az elővásárlásra jogosult Magyar Állam képviseletében eljáró MNV Zrt. az elővásárlási jogról szóló nyilatkozatot állítson ki:

A./ Az eladó által elfogadott, az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó vételi ajánlat, amellyel azonos megítélés alá tartozik a vevő által elfogadott, átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó eladási ajánlat,

vagy

B./ az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett – de egyébként érvényes, és semmilyen további hatálybalépési feltételt nem tartalmazó - az értékesítésre vonatkozó szerződéssel.

Ad.A./ Az ajánlat – attól függően, hogy a vevő, vagy az eladó teszi - lehet vételi, vagy eladási ajánlat. Az elővásárlási nyilatkozat tételére csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:64.§ - a szerinti, a vevő és az eladó részéről is ajánlati kötöttséget eredményező ajánlat alkalmas, ezért fontos, hogy:

 - amennyiben a vevő teszi, azt az eladó küldje meg az MNV Zrt. részére,

- amennyiben az eladó teszi, úgy tartalmazza (pl.: mellékletben) a vevő elfogadó nyilatkozatát is.

Az MNV Zrt. csak cégszerűen, nem cég kérelmező esetén hivatalos módon aláírt, és ingatlan esetében ügyvédi, vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátott, eredeti ajánlatot vagy szerződést fogadhat be ügyintézésre.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell minden olyan adatot és információt, amely a vételár megfizetéséhez (fizetési határidővel) és a vevő beazonosításához szükséges, továbbá ingatlan esetében annak alkalmasnak kell lennie a tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez.

Ennek megfelelően:

a vevő tekintetében:

·  cég esetén: cégnév, székhely, cégjegyzékszám, statisztikai számjel képviselő neve;

·   nem cég jogi személy esetén: pontos név, székhely, nyilvántartási szám (ha van neki) statisztikai számjel, képviselő neve;

·  magánszemély esetén: születési név, születési hely és idő, anyja neve, személyi azonosító;

az ingatlan tekintetében:

·  az ajánlat tárgya meglévő ingatlan kell legyen (telekalakítás útján majdan kialakuló nem fogadható el);

·  település, hrsz. (lehetőség szerint természetbeni címmel);

·  terület, művelési ág (kivett megnevezés).

Eladási ajánlat esetén: az eladó részéről nyilatkozat, hogy az átruházás tárgyát el kívánja adni az ajánlatban rögzített feltételekkel, amit a vevő elfogadott.  Eladó által közölt vételi ajánlat esetén: a vevő részéről nyilatkozat, hogy az átruházás tárgyát meg kívánja venni az ajánlatban rögzített feltételekkel, amit az eladó küld meg az MNV Zrt. részére.

Ad. B./ Az MNV Zrt. csak végleges, érvényes, ingatlan esetében ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas adásvételi szerződést fogadhat be ügyintézésre, egyetlen hatályba léptető feltétel az elővásárlásra jogosult nyilatkozata lehet. Egyebekben az A./ pontban írottak ez esetben is irányadóak.

Az eladási nyilatkozat és az elfogadó nyilatkozat vagy az adásvételi szerződés mindenképpen eredeti példányban, ingatlan esetében ügyvéd által ellenjegyzett formában szükséges az MNV Zrt. döntéséhez.

Előbérleti jog esetén:

Az alábbi két módon benyújtott, nyilatkozattételre szóló felhívás alkalmas arra, hogy az előbérletre jogosult Magyar Állam képviseletében eljáró MNV Zrt. az előbérleti jogról szóló nyilatkozatot állítson ki:

A./ A bérbeadó által elfogadott, a bérbeadás valamennyi lényeges elemét tartalmazó bérbeadási ajánlat, amellyel azonos megítélés alá tartozik a bérlő által elfogadott, bérbeadás valamennyi lényeges elemét tartalmazó bérbeadási ajánlat,

vagy

B./ az előbérleti jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett – de egyébként érvényes, és semmilyen további hatálybalépési feltételt nem tartalmazó – a bérbeadásra vonatkozó szerződés.

Ad.A./ Az ajánlat – attól függően, hogy a bérlő, vagy a bérbeadó teszi - lehet bérbevételi, vagy bérbeadási ajánlat. Az előbérleti nyilatkozat tételére csak a Ptk. 6:64.§ - a szerinti, a bérlő és a bérbeadó részéről is ajánlati kötöttséget eredményező ajánlat alkalmas, ezért fontos, hogy:

·   amennyiben a bérlő teszi, azt a bérbeadó küldje meg az MNV Zrt. részére,

·  amennyiben a bérbeadó teszi, úgy tartalmazza (pl.: mellékletben) a bérlő elfogadó nyilatkozatát is.

Az MNV Zrt. részéről csak cégszerűen, nem cég kérelmező esetén egyéb hivatalos módon aláírt eredeti ajánlatot vagy szerződést fogadhat be ügyintézésre.  Az ajánlatnak tartalmaznia kell minden olyan adatot és információt, amely a bérleti díj megfizetéséhez és a bérlő, továbbá a bérlet tárgyának beazonosításához szükséges.

Ennek megfelelően:

a bérlő tekintetében:

·  cég esetén: cégnév, székhely, cégjegyzékszám, statisztikai számjel, képviselő neve;

·   nem cég jogi személy esetén: pontos név, székhely, nyilvántartási szám (ha van neki) statisztikai számjel, képviselő neve;

·  magánszemély esetén: születési név, születési hely és idő, anyja neve, személyi azonosító.

Amennyiben a bérlet tárgya ingatlan, az ingatlan tekintetében:

· az ajánlat tárgya meglévő ingatlannak kell lennie (telekalakítás útján majdan kialakuló nem fogadható el);

· település, hrsz. (lehetőség szerint természetbeni címmel);

· terület, művelési ág (kivett megnevezés);

·  vételár (megfizetési határidővel).

Bérbeadási ajánlat esetén: a bérbeadó részéről nyilatkozat, hogy a bérbeadás tárgyát bérbe kívánja adni az ajánlatban rögzített feltételekkel, amit a bérlő elfogadott. 

Bérbeadó által közölt bérbevételi ajánlat esetén: a bérlő részéről nyilatkozat, hogy a bérbeadás tárgyát bérbe kívánja venni az ajánlatban rögzített feltételekkel, amit a bérbeadó küld meg az MNV Zrt. részére.

 Ad. B./ Az MNV Zrt. csak végleges, érvényes szerződést fogadhat be ügyintézésre, egyetlen hatályba léptető feltétel az előbérletre jogosult nyilatkozata lehet. Egyebekben az A./ pontban írottak a szerződésre is irányadóak.

A bérbeadási nyilatkozat és az elfogadó nyilatkozat vagy a bérleti szerződés mindenképpen eredeti példányban szükséges, hogy rendelkezésre álljon az MNV Zrt. döntéséhez.

A fenti szabályok csak abban az esetben mellőzhetőek, ha jogszabály eltérő szabályokat állapít meg a kérelmezőre a nyilatkozattételre történő felhívás módjára, annak az elővásárlási, előbérleti jog jogosultja részére történő megküldésére.

Tájékoztatás a magyar államot jogszabály alapján megillető elővásárlási, előbérleti jogok gyakorlásának esetkörei kapcsán

1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14. § (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog gyakorlása  

Az Nvtv. 14. § (2) bekezdése alapján helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

Az Nvtv. 14. § (3) bekezdése szerint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

a) bérlő;

b) bérlőtárs;

c) társbérlő;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke

elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)-d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát. 

Az Nvtv. 14. § (4) bekezdése értelmében az Nvtv. 14. § (2) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén. 

Az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár tekintetében a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 5. § (2) bekezdésének b) pontja irányadó, mely alapján az értékhatár 2023. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték. 

A Kötv. 79. § (3) bekezdésének a) pontjában ugyanakkor felhatalmazást kapott a helyi önkormányzat képviselő testülete - hogy rendeletében a Kötv. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg. A helyi önkormányzat képviselő testülete tehát jogosult arra, hogy rendeletében az Nvtv. 13. § (1) bekezdése és a 14. § (4) bekezdése szempontjából releváns értékhatárt a Kötv. 5. § (2) b) pontja szerinti 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéknél alacsonyabb értékben állapítsa meg.” Ebből az következik, hogy 5 millió Ft alatti vételár esetén is előfordulhat, hogy a Magyar Államot megillető elővásárlási jog kapcsán az MNV Zrt.-nek nyilatkoznia szükséges az Nvtv. 14. § (2) bekezdése alapján fennálló elővásárlási jog tekintetében.  

Az Nvtv. 14.§ (5) bekezdése szerint ”Az elővásárlási jog gyakorlására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.”  

Az Nvtv. 14.§ (5) bekezdése a nemzeti vagyon értékesítése esetére határozza meg az állam elővásárlási joggyakorlásának határidejét. Tekintettel arra, hogy az Nvtv. 1.§ (1) bekezdése értelmében a nemzeti vagyonba az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon tartozik, az Nvtv. 14.§ (5) bekezdése az MNV Zrt. által gyakorolt elővásárlási jog tekintetében a helyi önkormányzati vagyon értékesítése esetén alkalmazható, a határidő számítás módját ez a törvényhely egyértelműen rögzíti.

2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti elővásárlási jog gyakorlása (5:81. §, 5:20. §)  

A Ptk.5:81.§-a az alábbiak szerint rendelkezik:A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt, vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot.A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.

A Ptk. 5:20. §-a alapján, ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

A Ptk. 6:222. §-a a vételi ajánlat elővásárlásra jogosulttal történő közlése kapcsán az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.  Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Az ajánlati kötöttségre a távollevők között tett ajánlatra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tulajdonos ajánlati kötöttségének idejét a szerződés általános szabályaiban meghatározottnál rövidebb időtartamban nem határozhatja meg.Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot a dolgon.

A Ptk. 6:223. § -a az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága kapcsán az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:    Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti.

A Ptk. 6:64. § (1) bekezdése szerint, aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ugyanezen § (2) bekezdés alapján az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.

A Ptk. 6:5. § (2) bekezdése szerint a távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.

A Ptk. 8:3. § (1) bekezdése alapján a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ugyanezen § (3) bekezdése szerint, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Ugyanezen § (4) bekezdése értelmében a határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.

3. A Társasházi törvény alapján

A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 5.§ (3) bekezdése alapján az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.  

Sok esetben az alapító okirat vagy a Társasház Szervezeti és Működési Szabályzata határidőt is megjelöl az elővásárlási, előbérleti jog gyakorlására. Általában a jog gyakorlására nyitva álló határidő 3, 5 vagy 8 nap.

4. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) IV. Fejezetében szabályozott, a Cstv. 67. § (9i) bekezdése szerinti, államot megillető elővásárlási jog gyakorlása kapcsán

A felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor a magyar államot a Cstv. alapján elővásárlási jog illeti meg, amelyet megelőz a törvény alapján fennálló elővásárlási jog.

A Cstv. az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozóan több határidőt is tartalmaz:-          38.§ (5b) bekezdés szerint „A biztosítéki célú vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nyilatkozhat arról is, hogy a vagyontárgyat meg kívánja vásárolni. Ebben az esetben az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell a vagyontárgy felszámolási eljárás alatt történő értékesítése során.”

- 67.§ (9g) bekezdés szerint „Ha valamely vagyoni elemre vonatkozóan a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog áll fenn, az állami felszámoló az elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli, hogy az elővásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról a közlés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül dönt és döntéséről a felszámolót haladéktalanul tájékoztatja. Az elővásárlásra jogosult az értékesítésre kerülő vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el.”

- 70.§ (7) bekezdés szerint „A felszámoló a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli, hogy az elővásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról haladéktalanul köteles dönteni és döntéséről a felszámolót tájékoztatni. Az elővásárlásra jogosult a vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el.”

5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) vonatkozó rendelkezései

A fenti eseteken túlmenően, az állami elővásárlási jog gyakorlása körében további szabályokat tartalmazó jogszabály különösen az Ltv. 

Az Ltv. 45. §-a szerinti vételi jog esetén a vételi jog jogosult általi gyakorlása esetén az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog nem gyakorolható.

Az Ltv. 49. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

a) a bérlőt;

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;

c)  a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.

Az Ltv. 58. §-a alapján, ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

 Az önkormányzat rendeletében határozza meg a fentebb említett helyiségek vételárának mértékét, megfizetésének (részletfizetés, vételárengedmény stb.) módját és feltételeit. 

Az Ltv. 59. §-a alapján,  ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam tulajdonában lévő helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.