Aquincum polgárvárosi amfiteátruma

Aquincum polgárvárosának amfiteátruma egykor a város legnagyobb közösségi eseményeinek adott otthont, ahol gladiátorok küzdöttek, sportversenyeket tartottak, és politikai gyűléseket rendeztek. A 2. században épült aréna akár 6-7000 néző befogadására is képes volt, lelátóin pedig az előkelők neveit is megörökítették. A romokat a későbbi évszázadokban benőtte a természet, mígnem a 19. század végén megkezdődtek az első feltárások. Ma a III. kerületben található maradványai a római kori Budapest egyik lenyűgöző emlékét őrzik.

Elhelyezkedés
Aquincum polgárvárosának amfiteátruma, amely a település két amfiteátruma közül a kisebbik volt, a mai Budapesten a III. kerületi Szentendrei út – Zsófia utca kereszteződésében látható.

Története
Az amfiteátrum a város falain kívül, attól északra helyezkedett el. A 2. század közepe előtt építették, és a 3. században többször felújították. Alaprajza közel kör alakú; tengelye alapján a mérete 86,5 ×75,5 méter. A földamfiteátrumok közé sorolható. Ebben a típusú építményben a lelátókat két gyűrűfal közé döngölt földből alakították ki. Erre tették a lelátó kőpadjait, amelyek közül néhányba belevésték az egykori tulajdonos nevét. A lelátók részben fedettek voltak, és külső rámpán tudott rájuk feljutni a kb. 6-7000 főnyi közönség. Az arénába két kapun lehetett bejutni, amelyeket a kelet–nyugati tengelyen helyeztek el. Magát az arénát 3 méter magas pódiumfal vette körbe. A „díszpáholy” a déli oldalon volt; a kőpadokon megjelölték az előkelők ülőhelyét nevük rövidítésével.

Az amfiteátrumban sportversenyeket, állathajszákat és gladiátor küzdelmeket rendeztek. Mivel ennek az építménynek volt a legnagyobb befogadóképessége a városban, ezért itt tartották a politikai gyűléseket, a városi ünnepségeket és a császár látogatásakor a beszédeket is. Az épület mellett volt a gladiátor-laktanya, ahol a gladiátorokat képezték, és itt volt a gyakorlóterük is. Kőkerítéssel határolt, 110 × 42 méteres udvara volt, a térség közepén pedig egy torony állt. A kapuját kövezett út kötötte össze az amfiteátrum nyugati kapujával – ezeket ma föld fedi. A nyugati kapu déli oldalán Nemesisnek, az amfiteátrumi játékok istennőjének állítottak szentélyt. Ennek feltárásakor került elő az istennő feliratos szobrocskájának töredéke és több feliratos oltárkő. 

A 19. században az épületromot még Csigadombnak nevezték, és a területe földdel és növényzettel volt borítva. Az építményt a középkori és újkori térképek is feltüntették; feltárását Torma Károly egyetemi tanár kezdte el 1880-ban. A műemléki helyreállítás Hajnóczi Gyula építész és Vladár Ágnes építész tervei alapján készült. 

Megközelítés, nyitva tartás
A terület egész nap, ingyenesen látogatható.

Megközelíthető a 34, 134, 106-os busszal, vagy a H5-ös hévvel Aquincum megállóig utazva.