Gyakran ismételt kérdések

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1.§-ában meghatározott, Nemzeti Földalapba nem tartozó ingatlanok tekintetében. A kivett művelési ágú ingatlanok tekintetében az elhatárolás alapja, hogy az adott ingatlan az egyébként Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges, mely adott esetekben helyszíni szemle lefolytatásával állapítható meg. 
Amennyiben egy ingatlannak több {a), b) c) d) stb.} alrészlete van, előfordulhat a közös tulajdonosi joggyakorlás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos alrészlet(ek) vonatkozásában az MNV Zrt., míg más alrészlet(ek) vonatkozásában a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tulajdonosi joggakorló. A közös tulajdonosi joggyakorlás részletszabályait a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az Országgyűlés 2010. szeptember 1. napjával új törvényt alkotott, így jött létre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet azzal a céllal, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó állami tulajdonú földvagyonnal felelősen gazdálkodjon, a törvényben előírtaknak és a földbirtok-politikai irányelveknek mindenkor megfelelve.
Amennyiben kérdése van, az NFA munkatársai szívesen állnak rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken:
Székhely, postacím: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5., Telefonszám: 06 1 467 6700, Faxszám: 06 1 467 6716, E-mail cím: nfa@nfa.hu, Honlap: www.nfa.hu
Területi Irodák elérhetőségeit az alábbi linken találja: http://www.nfa.hu/hu/kapcsolat/kozpont-es-teruleti-irodak

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban, mint: Btv.) 32. § (5) bekezdése értelmében bányászati létesítmény, továbbá vezeték elhelyezésére, vagy üzemeltetésére, amennyiben az közterületet, közutat, vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti, szolgalmat alapítani nem lehet. E területek igénybevételére az érintetteknek az igénybevételért és az értékcsökkenésért járó kártalanítási díjat is magába foglaló megállapodást kell kötni. A becsatolandó dokumentumokról és a megkötendő megállapodás tartalmáról kérjük vegye fel a kapcsolatot az MNV Zrt. területileg illetékes megyei irodájával, budapesti és Pest megyei ingatlan tekintetében pedig az MNV Zrt. központjával.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban, mint: Btv.) 38/A.§ (5a) bekezdése értelmében a közterületen elhelyezett elosztóvezetékre vagy a Btv. 38/D.§ (1) bekezdésében meghatározott létesítményre és ezek idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére vezetékjogot vagy használati jogot alapítani nem lehet. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek az igénybevételért és az értékcsökkenésért járó kártalanítási díjat is magába foglaló megállapodást kell kötni.  A becsatolandó dokumentumokról és a megkötendő megállapodás tartalmáról kérjük vegye fel a kapcsolatot az MNV Zrt. területileg illetékes megyei irodájával, budapesti és Pest megyei ingatlan tekintetében pedig az MNV Zrt. központjával.

A kérelemhez mellékelni kell:

• az érintett ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;
• az érintett földrészlet(ek) térképmásolatát;
• az illetékes körzeti földhivatal által egy évnél nem régebben záradékolt, a kérelmező által aláírt változási vázrajzot a szükséges (legalább öt eredeti) példányban;
• a jog alapításához szükséges hatósági engedély(ek)t;
• valamint a kártalanításra vonatkozó ajánlatot;
• a kérelemmel érintett ingatlan földhasználati lapját is, amennyiben a kérelmező a tulajdonosi hozzájárulással érintett ingatlan haszonbérlője.

A kérelemhez minden esetben mellékelni kell:

• az érintett földrészlet térképmásolatát;
• az érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;
• a kibocsátandó tulajdonosi hozzájárulással érintett ingatlan használójának (például: haszonbérlő, földhasználó, vagyonkezelő, bérlő) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt jóváhagyó nyilatkozatát, amennyiben a tulajdonosi hozzájárulás kibocsátását nem az azzal érintett földrészlet használója kérelmezi;
• a kérelemmel érintett ingatlan földhasználati lapját is, amennyiben a kérelmező a tulajdonosi hozzájárulással érintett ingatlan haszonbérlője.

Az egyes ügycsoportokhoz tartozó kérelmek esetén (úgy mint például telekalakítás, művelési ág megváltoztatás, ültetvény telepítés stb.) további mellékletek csatolása is szükséges lehet. Ezek felsorolását az Eljárási dokumentumok között a „Használati- és szolgalmi jog alapítás és tulajdonosi hozzájárulás állami tulajdonú ingatlanokat érintő hatósági eljárásokhoz” menüpontban  található 56/2010. sz. VIG utasítás II. A. 2. pontja tartalmazza.

A kérelemhez mellékelni kell:

• az érintett ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;
• az érintett földrészlet(ek) térképmásolatát;
• az illetékes körzeti földhivatal által egy évnél nem régebben záradékolt, a kérelmező által aláírt változási vázrajzot a szükséges (legalább öt eredeti) példányban;
• a jog alapításához szükséges hatósági engedély(ek)t;
• a kártalanításra vonatkozó ajánlatot,
• ha az ingatlan vagyonkezelésben áll, ez esetben a vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulását, ha pedig az ingatlan egyébként az MNV Zrt.-től eltérő más személy használatában áll, ezen használó hozzájárulását,
• az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb jogosultak hozzájárulását.

• Költségvetési szervnek vagy önkormányzatnak nem minősülő pályázó esetén a kérelem benyújtásához képest 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy megyei bírósági bejegyző végzés. Nem cég pályázók esetén elfogadható a bírósági nyilvántartási kivonat vagy azzal egyenértékű okirat.
• A tulajdonosi hozzájárulás kiadására irányuló szöveges kérelem, amely magába foglalja  a pályázat szerinti beruházással érintett, állami tulajdonú, MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló  ingatlanok, ingatlan alrészletek teljes körét.
• Kitöltött és a cégszerű / hivatalos aláírással minden oldalon ellátott, „formanyomtatvány tulajdonosi hozzájárulás kéréséhez” című dokumentum, az annak részét képező nyilatkozatokkal együtt.
• A beruházás állami ingatlant/ingatlanokat érintő részére vonatkozó műszaki dokumentáció, amelynek minimálisan magában kell foglalnia a beruházás műszaki leírását és egyértelműen, felismerhetően és helyrajzi számmal azonosítható módon műszaki rajzzal meg kell jelenítenie a beruházás helyszínét képező állami tulajdonú ingatlanokat.

Az 34/2012. Vig. Utasítás 1. sz. mellékletének 2.-6. sz. almelléklete  szerinti tulajdonosi hozzájárulások valamelyikének (a típus meghatározása során az MNV Zrt. jár el) adatokkal olvasható módon feltöltött, Pályázó által aláírt 4 db. eredeti példánya. Amennyiben a Pályázó a tulajdonosi hozzájárulásban foglaltakkal nem ért egyet, vagy az MNV Zrt. álláspontja szerint a használatba adás feltételeit is rögzítő tulajdonosi hozzájárulás valamely okból nem alkalmazható, az egyedi egyeztetéssel kialakított külön megállapodás 4 db. eredeti, aláírt példánya.

Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos kérelemhez szükséges benyújtani a szerződő felek által aláírt adásvételi szerződést, vagy az eladó által írásban elfogadott vételi ajánlatot.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 14. § (4) bekezdése alapján – mely utal az Nvtv. 13. § (1) bekezdésére – a Magyar Államot megillető elővásárlási jog az ingatlan értékének függvényében korlátozott. Az értékhatárt Magyarország mindenkori költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

Az ügyben a Magyar Államkincstár illetékes. Az ügyintézés megkezdése előtt informálódni kell, hogy az ingatlan elhelyezkedése szerint a Magyar Államkincstár mely megyei igazgatósága jogosult az ügyben eljárni. (Magyar Államkincstár Központ elérhetősége: tel.: 06 1 327 36 00, Fax:   06 1 266 38 69,  Központ címe: 1054 Budapest, Hold u. 4., Postacím: 1909 Budapest)

A hitelüket fizetni nem tudó lakástulajdonosok a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. –hez fordulhatnak. 

Kék szám Info vonal: (06-40) 100-444

NET ügyfélszolgálat: H-P: 8.00-16.30    Tel.: (06-1) 795-5100  E-mail: info@netzrt.hu

Cím: 1024 Budapest, Margit krt. 85-87. (bejárat a Kis Rókus utca felől).

A Nemzeti Eszközkezelő programja azoknak a hiteladósoknak nyújt segítséget, akiknek ingatlanát a bank kényszerértékesítésre jelölte ki. A NET programhoz mind a deviza, mind a forint alapú jelzálogkölcsön-szerződéssel rendelkező hiteladósok csatlakozhatnak, függetlenül attól, hogy a kölcsön lakásvásárlásra irányul vagy éppen szabad felhasználású. Az ügyintézés helyszíne a hitelező által megjelölt bankfiók lesz, az ügyintézés díjmentes. Az Eszközkezelő az ingatlant csak abban az esetben vásárolja meg, ha a hitelező az adásvételhez hozzájárult.

A NET program a kormány Otthonvédelmi Akciótervével összhangban a leginkább rászoruló hiteladósokon kíván segíteni. A program a három szereplő – hiteladós, hitelező és a Magyar Állam – közös áldozatvállalásán alapul. Ennek keretében:

• a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat,
• a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és
• a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását.

A Magyar Állam nevében a Nemzeti Eszközkezelő minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmények hozzájárultak. A Nemzeti Eszközkezelő ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a hiteladóssal, időpontot egyeztet vele, hogy a lakóingatlant leltárba vegye, valamint, hogy megkössék az adásvételi szerződést és bérleti szerződést. Ennek eredményeképp a korábbi hiteladós – mint bérlő – továbbra is az otthonában maradhat. Bérlőként az Eszközkezelőtől határozatlan időtartamra bérli az ingatlant, melynek használatáért havi bérleti díjat fizet.

Erdészeti társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlási kérdésekben nem az MNV Zrt, hanem az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.) az illetékes. Az MFB Zrt. elérhetőségei:

Központi szám: + 36 1 428 1400, + 36 1 428 1500

Ügyfélszolgálati iroda címe: 1051 Budapest, Nádor u. 31. (bejárat a Vértanúk tere felől)

Levelezési cím: MFB Zrt. Ügyfélszolgálata 1365 Budapest, Pf. 678.
Telefonszám: + 36 1 428 1574, + 36 1 428 1306
E-mail: mfb@mfb.hu, ugyfelszolgalat@mfb.hu, kabinetiroda@mfb.hu

A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett, bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.

Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell feltüntetni.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenni.

Igen, a kötelezettnek a nyomtatvány minden oldalát alá kell írnia.

Nem, mert a vagyonnyilatkozat 1-1 példányát tartalmazó két darab zárt borítékot a kötelezettnek személyesen vagy meghatalmazottja útján kell átadnia az őrzésért felelős részére, melyből 1 példány a kötelezetté.

Nem, teljes bizonyítóerejű magánokiratban foglalt nyilatkozatban kell nyilatkozni arról, hogy a kötelezett más tisztségével kapcsolatban leggyakrabban hol és mikor teljesítette az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti kötelezettségét.

Az MNV Zrt. internetes honlapjáról letölthetők a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges dokumentumok: (http://www.mnv.hu/felso_menu/tarsasagi_portfolio/eljarasi_dokumentumok/vagyonnyilatkozatok)

Vagyonnyilatkozat leadásával kapcsolatban, kérem, keressék időpont-egyeztetés céljából Hevér Viktória humánpolitikai vezető menedzsert a 237-4400/1754-es telefonszámon, aki készséggel áll rendelkezésre.

Vagyonnyilatkozatát zárt borítékban - két példányban - az MNV Zrt. HR Igazgatóságára (1133 Budapest, Pozsonyi út 56. I. em) személyesen vagy meghatalmazottja útján tudja leadni. Amennyiben meghatalmazott útján juttatja el vagyonnyilatkozatát, úgy meghatalmazást is szükséges kitölteni.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör betöltését megelőzően, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. §-a alapján évenként, kétévenként vagy  ötévenként (az esedékesség évében június 30-ig), továbbá a jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 15 napon belül.