ELJÁRÁSREND

 

Meghatalmazás kiadása állami tulajdonú gazdasági társaság alapítására, gazdasági társaságban állami tulajdonú részesedés szerzésére

 

 

 

I.       Jogszabályi háttér

 

1.       Állami tulajdonú gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban állami részesedés szerzése

 

Állami tulajdonú gazdasági társaság alapítására, valamint gazdasági társaságban állami tulajdonú társasági részesedés szerzésére – a megszerzésre kerülő részesedés mértékétől és értékétől függetlenül – kizárólag az alábbi személyek jogosultak:

 

  • törvényben kijelölt szervezet;
  • az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) rendeletében (azaz NFM rendeletben) kijelölt szervezet;
  • az MNV Zrt.;
  • az MNV Zrt.-től a társaság megalapítására, a társasági részesedés megvásárlására Meghatalmazással rendelkező szervezet.

 

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (1) bekezdése alapján a rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként – ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az MNV Zrt. gyakorolja.

 

A Vtv. 2. § (2) bekezdése szerint a központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.

 

A Vtv. 29. § (1) bekezdése alapján az állam - a törvényes képviseletét ellátó szerv útján - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet (ilyenek: részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság) alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

 

A Vtv. 29. § (3)-(5) bekezdései értelmében a Magyar Állam nevében gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására - ha törvény, illetőleg a Miniszter Vtv. 3. § (2a) bekezdése szerint eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. jogosult, ugyanakkor cégalapítás során történő eljárásra az MNV Zrt. más szervezetnek is Meghatalmazást adhat.

 

A gazdasági társaság cégbejegyzési eljárása során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező az alapításnál jogosult volt-e a Magyar Állam képviseletére.

 

A központi költségvetési szervek indokolt esetben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. a) pontjában meghatározott egyéb szervek is kérelmet nyújthatnak be az MNV Zrt.-hez,ha állami tulajdonú gazdasági társaság megalapítására, illetve gazdasági társaságban állami tulajdonú részesedés megszerzésére kívánnak jogosultságot szerezni.

Törvényen vagy miniszteri rendeleten alapuló felhatalmazás hiányában bármekkora mértékű vagy értékű állami részesedés kizárólag az MNV Zrt. részéről kiadott Meghatalmazás alapján szerezhető meg a Magyar Állam javára.

 

A Vtv. végrehajtására kiadott, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § (1) bekezdése alapján tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére, az állam javára vételi jog szerződéssel történő alapítására az MNV Zrt. előzetes egyetértését követően kerülhet sor.

Nem vonatkozik ez a rendelkezés azon esetekre, amikor az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának, illetve a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötésének jogosultját vagy kötelezettjét jogszabály állapítja meg, továbbá ha a tulajdonjog megszerzésére törvényben előírt kötelezettség áll fenn, vagy arra közgyűjteményben történő elhelyezés céljából kerül sor.

 

A Vhr. 6. § (1) bekezdése szerint központi költségvetési szerv az alaptevékenységébe tartozó közfeladat hatékonyabb ellátása céljából - az irányítását vagy a felügyeletét ellátó szerv vezetője útján - kezdeményezheti az MNV Zrt.-nél gazdasági társaság alapítását, abban részesedés vagy további részesedés szerzését, továbbá a Vtv. 29. § (3) bekezdése szerinti Meghatalmazás kiadását.

 

 

2.       Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlása a társaság megalapítását, a részesedés megszerzését követően

 

A Vtv. 3. § (2a) bekezdése szerint a Miniszter miniszteri rendeletben, az abban meghatározott vagyoni körre, meghatározott időtartamra, a tulajdonosi joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv, továbbá 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül jelölhet ki tulajdonosi joggyakorló szervezetet.

 

A központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat − törvény vagy miniszteri rendelet felhatalmazása mellett − kizárólag az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.

 

Az Nvt. 8. § (7) bekezdése alapján gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. Az állami tulajdonú társasági részesedés felett a tulajdonosi joggyakorló nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. a) pontjában meghatározott személyek részére adható.

 

Nvt. 3. § (1) bekezdés19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

aa) költségvetési szerv,

ab) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulásai,

ac) az ab) alpontban felsoroltak fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

ad) köztestület,

ae) az állam, az aa)-ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

 

Nvt. 3. § (4) E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti - üzletrésszel vagy részvénnyel.

II.      Meghatalmazás kiadásához szükséges kérelemmel kapcsolatos tudnivalók

 

1.       Kérelem formai elemei

 

Az MNV Zrt.-hez benyújtandó kérelemnek nincs formai kötöttsége, ugyanakkor a kérelemnek a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő és a megalapozott döntéshez szükséges iratokat, illetve nyilatkozatokat tartalmaznia kell.

Az MNV Zrt. döntés-előkészítése során az esetleges hiányzó iratok, nyilatkozatok pótlására van lehetőség, az azonban a hiánypótlás időigényétől függően az MNV Zrt. döntésének meghozatalát késleltetheti.

 

 

2.       Kérelem tartalmi elemei

 

Az I. pontban részletezett jogszabályok alapján és az MNV Zrt. döntéséhez szükséges információk biztosítása érdekében, az alábbi szempontok szerint, illetve tartalmi követelményeket figyelembe véve szükséges az MNV Zrt. részére benyújtandó kérelmet összeállítani és az MNV Zrt.-hez megküldeni:

 

  • Részletesen be kell mutatni az állami tulajdonú gazdasági társaság megalapítása, illetve a gazdasági társaságban történő állami részesedés megszerzése indokait.

Javasolt a megalapítandó, illetve megszerzendő társaság részéről ellátandó tevékenységekre, azok céljára, hasznosságának, fontosságának okaira utalni, ezekhez kapcsolódóan a kérelmező szerv feladatköreit, az ezt szabályozó jogszabályokat, kiadott kormányhatározatokat is bemutatva stb.

  • Be kell mutatni a gazdasági társasági formában történő működésnek a más módon (más szervezeti formában) történő feladatellátással szembeni előnyeit.
  • Nyilatkozni kell arról, hogy a létrehozandó társaság piacra lépése, illetve a részesedés megszerzése jár-e versenytorzító hatással, a részesedés megszerzéséhez a kérelmező részére szükséges-e versenyhatósági engedély megszerzése (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24. § figyelembevételével).
  • Be kell mutatni a gazdasági társaság tevékenységi köreit, azt, hogy a társaság milyen közfeladatokat, illetve egyéb tevékenységeket lát el. A tevékenységi körök meghatározása a Kbt. hatálya alá tartozás előzetes vizsgálatának szempontjából (is) elengedhetetlen.
  • Ismertetni kell a gazdasági társaság székhelyét, tagjait, szervezeti formáját, a társaság tulajdonosi és tőkeszerkezetét.

E körben kiemelten szükséges figyelembe venni, hogy az Nvt. 8. §-a alapján az állam csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amelynek – természetes személy kivételével – valamennyi tagja átlátható (az átláthatóság meghatározása során az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában rögzített rendelkezéseket kell figyelembe venni).

A társaság alapításkori tőkeszerkezetének bemutatása: alapításkori tőke nagysága és rendelkezésre bocsátása (pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás jogcímen), jegyzett tőke/tőketartalék bontásban.

Az alapításkori törzstőke és alaptőke minimális mértékét a Ptk. rögzíti, a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás megoszlásánál a mindenkor hatályos Ptk. előírásokat kell figyelembe venni.

  • Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsájtása esetén – figyelemmel az apport értékét elfogadó tag felelősségére – elengedhetetlen az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő vagy könyvvizsgáló által készített értékbecslés, melyet a létesítő okirathoz is mellékelni kell.
  • A társaság megalapítása során a társaság rendelkezésére bocsájtandó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgya a Magyar Állam tulajdonában és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlan vagy egyéb olyan vagyonelem (dolog, vagyoni értékű jog, követelés) lehet, amely felett az MNV Zrt. a Magyar Állam nevében rendelkezni jogosult, ezért az MNV Zrt. nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló részéről az apport tárgyát az MNV Zrt. rendelkezésére kell bocsátani.
  • Részletesen be kell mutatni a feladatellátás, a társaság tevékenységei finanszírozásának tervezett módját, forrásait, ezen belül:
  • a gazdasági társaság bevételei között az államháztartáson kívüli forrásokból származó bevételek várható arányát, mértékét;
  • a kérelmező szerv és a társaságban esetleg résztvevő további tagok részéről a gazdasági társaság alapításakor, illetve a társaságba történő belépéskor, valamint − amennyiben ismert – az ezt követően tervezett tőkeemelések, támogatások nyújtása, más tulajdonosi forrásjuttatások keretében a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátandó vagyon (készpénz, eszközök) értékét, összetételét;
  • a középtávú − legalább hároméves − üzleti terv főbb elemeit, ami biztosíthatja a társaság fenntartható gazdálkodását.
  • Be kell nyújtani a cégalapításhoz, vagy a társaságba történő belépést követően a kijelölt tulajdonosi joggyakorló által elfogadni tervezett létesítő okirat tervezetét.

A létesítő okiratban meg kell jelenniük a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos főbb jogszabályi követelményeknek is, így különösen:

  • Nvt. 8. §;
  • Vtv. 29.-30. §;
  • a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szabályai;
  • az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.-4. §;
  • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204.-207. §;

 

közhasznú, nonprofit szervezet esetén továbbá:

  • az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény VII. fejezete;
  • az Áht. 79. § (2) bekezdés j) pont rendelkezései.

A létesítő okiratok összeállítása, módosítása esetén ajánlásként javasolt figyelembe venni az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő többségi állami társaságok részére kiadott ún. „A Ptk. társasági jogi szabályai létesítő okiratokban történő alkalmazásával kapcsolatos irányelvek” című dokumentumban foglaltakat.

  • Be kell mutatni a társaság létesítő okiratában kijelölni, illetve a részesedés-szerzést követően megválasztani tervezett:
  • vezető tisztségviselő(ke)t;
  • 200 MFt-ot meg nem haladó jegyzett tőkéjű társaságok esetén kettő, 200 MFt-ot meghaladó jegyzett tőkéjű társaságok esetén legfeljebb öt felügyelőbizottsági tagot;
  • szükség szerint az állandó könyvvizsgáló szervezetet és személyt (illetve helyettesét is)

önéletrajzuk, elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatuk csatolásával, díjazásuk tervezett mértékének megjelölésével.

További egy felügyelőbizottsági tagot az MNV Zrt. delegál a társaságba az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerint megkötendő megbízási szerződés alapján, akinek személyéről az MNV Zrt. az engedélyezési eljárás keretében dönt.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § ij) pontja értelmében nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül az állami vagy a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának tagja. Ezen személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését – a jogviszony létrehozását megelőzően – kezdeményezni kell.

  • Ha a gazdasági társaságot határozott időre alapítják, jelezni kell működésének időtartamát.
  • Be kell mutatni a kérelmező szerv és a gazdasági társaság együttműködését szabályozó szerződés (megállapodás) tervezetét (amennyiben rendelkezésre áll), vagy nyilatkozni szükséges arról, hogy ilyen szerződés várhatóan létre jön-e (főbb várható tartalmi elemeket ismertetve) vagy sem.
  • Jelezni kell, hogy az állami tulajdonba kerülő társasági részesedés feletti tulajdonosi jogok, illetve kötelezettségek összességét az állami tulajdonba kerülést követően a kérelmező szerv megbízási szerződésen alapuló jogviszony alapján kívánja gyakorolni, illetve utalni kell a tulajdonosi joggyakorlást (várhatóan) biztosító konkrét jogszabályi felhatalmazásra.
  • Nyilatkozni kell arról, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaság megalapításához, illetve a gazdasági társaságban állami részesedés megszerzéséhez szükséges forrás a kérelmező szerv rendelkezésére áll-e. Amennyiben a társasági részesedés feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek Magyar Állam javára történő átszállásával egyidejűleg miniszteri rendelet vagy törvényi felhatalmazás alapján nem a kérelmező szerv válik a társasági részesedés feletti tulajdonosi jogok gyakorlójává, nyilatkozni szükséges arról, hogy a kérelmező szerv kezdeményezte az állami tulajdonú gazdasági társaság megalapításához, illetve a gazdasági társaságban állami részesedés megszerzéséhez rendelkezéséreálló forrás átcsoportosítását a költségvetési előirányzata terhére és az MNV Zrt. állami tulajdonú részesedések növekedését eredményező kiadások előirányzata javára.

 

Állami tulajdonú gazdasági társaság megalapításával, illetve állami részesedés vásárlásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.

 

A Meghatalmazás kiadásához és az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerint megbízási szerződés megkötéséhez szükséges, hogy az alapításkori pénzbeli vagyoni és esetlegesen nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást, valamit részesedés vásárlása esetén a vételár/ellenérték forrását a kérelmező biztosítani tudja.

 

Állami tulajdonú gazdasági társaságok felett az alapítást, részesedésszerzést követően, az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlása jogszabály (NFM rendelet vagy törvény) vagy az MNV Zrt.-vel megkötendő, az MNV Zrt. Igazgatósága által jóváhagyott, mintaként alkalmazandó megbízási szerződés alapján történhet.

 

Amennyiben a gazdasági társaság megalapítását, illetve a részesedés tulajdonjogának megszerzését követően (azzal egyidejűleg) a részesedés felett az állam nevében a tulajdonosi jogokat megbízási szerződésen alapuló meghatalmazással kívánja a kérelmező gyakorolni, akkor a társaság megalapítását megelőzően az állam nevében vállalt vagyoni hozzájárulás összegének, illetve részesedés vásárlás esetén a vételárnak/ellenértéknek megfelelő kiadási előirányzatot a kérelmezőnek át kell csoportosítania az MNV Zrt. fejezeti előirányzatába.

 

Amennyiben a kérelmező a társaság feletti tulajdonosi jogokat jogszabály alapján kívánja gyakorolni, az erre vonatkozó rendelet kiadását - az illetékes tárcák útján - a kérelmezőnek szükséges kezdeményeznie.

Amennyiben a megszerzett társasági részesedés tulajdonjogának Magyar Államra történő átszállása pillanatától kezdve jogszabály – és nem az MNV Zrt-vel kötött Megbízási szerződésen alapuló Meghatalmazás − fogja megalapozni a kérelmező tulajdonosi joggyakorlását, nincs szükség a fentiekben jelzett pénzügyi forrásoknak az MNV Zrt. részére történő átcsoportosításra.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági társaságban történő állami részesedés megszerzés esetén, figyelemmel az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásra, a kérelmező (későbbi Meghatalmazott) feladata és felelőssége:

  • az adásvételt megelőzően a társasági részesedés megszerzésével kapcsolatos kockázatok felmérése (pl.: átvilágítás), azok kezelésére megfelelő megoldások kidolgozása, érvényesítése az eladó vagy harmadik személy felé,
  • a vételárnak/ellenértéknek szakértő által készített üzletrész-/részvényértékelésen alapuló kialakítása,
  • amennyiben a társasági részesedés megszerzése a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, a közbeszerzési eljárás lefolytatása,
  • amennyiben a társasági részesedés megszerzéséhez a versenyhatóság engedélyét kell kérni, ennek kérelmezése, az eljáráshoz szükséges jogcselekmények megtétele,
  • a vételár/ellenérték kitárgyalása és megállapítása az erre a célra rendelkezésre álló forrás összegének erejéig.

 

A fenti feladatokhoz kapcsolódó költségeket a kérelmezőnek /későbbi Meghatalmazottnak kell viselnie.

 

A kérelemben valamennyi, a fentiekben felsorolt kérdéskörnek, valamint a kérelmező által egyéb fontosnak ítélt, az alapítást, illetve részesedés szerzést befolyásoló további szempontnak, körülménynek meg kell jelennie.

 

 

3.       Kérelem benyújtásának módja

 

A kérelmet hivatalos, iktatott és a kérelmező szerv erre illetékes vezetője által (központi költségvetési szerv esetén az irányítását vagy a felügyeletét ellátó szerv vezetője útján) aláírt megkereső levél mellékleteként kell az MNV Zrt. vezérigazgatójának címezve megküldeni.

A kísérő levélben minden esetben javasolt megjelölni annak az ügyintézőnek a nevét, beosztását, közvetlen telefonszámát, e-mail címét, akit bármilyen tartalmi kérdés vagy akár csak technikai probléma esetén az MNV Zrt. munkatársai közvetlenül kereshetnek.

 

A megkereső levél mellékletét képező kérelmet, valamint annak az MNV Zrt. felé jognyilatkozatot tartalmazó esetleges mellékleteit keltezéssel kell ellátni és a központi költségvetési szerv részéről illetékes személy által alá kell írni. A kérelemből egy eredeti példányt elegendő benyújtani.

 

A levelet és a kérelmet személyesen vagy postai úton kérjük eljuttatni az alábbi címre:

MNV Zrt. - 1133 Bp., Pozsonyi út 56,. személyes benyújtás esetén: Duna-part felőli főbejárat, Központi Iktató.

 

 

4.         Kérelem ügyintézési ideje

 

A Vtv. alapján az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult az állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok megalapításáról, illetve az állami részesedés szerzésekről dönteni.

A Vhr. 6. §-a alapján a kezdeményezésről az MNV Zrt. az erre vonatkozó megkeresés érkezésétől számított hatvan (60) napon belül dönt, amelybe az esetleges hiánypótlásra való felszólítás és annak teljesítése között eltelt idő nem számít bele.

 

Budapest, 2017. február

 

 

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Feltöltés ideje: 2017. március 17.
Utoljára módosítva: 2017. március 17.